Skip to content

MEFS

mefs

MEFS 1907-ben Európában elsőként, a világon másodikként megalapított egyetemi – főiskolai sportszövetség, kizárólagos szervezője a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar egyetemisták részvételének és a nemzetközi egyetemi sportesemények hazai rendezésének, valamint a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságoknak (MEFOB). Ezen felül támogatja a felsőoktatásba bekerülő élsportolókat a kettős életpályarendszer és az egyetemi élsportolói státusz országos szintű bevezetésével, továbbá kiemelten kezeli az egyetemi szabadidősportot, annak érdekében, hogy az egyetemi-főiskolai hallgatókból (jellemzően 18-28 éves kor közötti fiatalok) heti rendszeres sporttevékenység által egészséges magyar értelmiségi váljon.

A MEFS feladata

  • az egyetemi-főiskolai sport területén működő sportszervezetek szakmai tevékenységének összehangolása, a sportolás megkedveltetése, elterjesztése, a sportoló egyetemi polgárok számának növelése,
  • szakmai szervezetekkel együttműködve részt vesz a felsőoktatási egészségfejlesztés feladatainak ellátásában, szervezésében és koordinálásában, ezen belül kiemelten a rendszeres fizikai aktivitás, az egészségvédő testmozgás ösztönzésében,
  • az egészséges életmód és szabadidősport feladatkörében az egyetemi polgárok bevonásában kiemelt együttműködő partnere az MRK és a HÖOK, a sportszakmai feladatok ellátásában pedig a felsőoktatási intézmények sportszakmai feladatkörben foglalkoztatott munkatársai (kiemelten a testnevelők, edzők és sportszervezők),
  • Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB) rendez évi 40-45 sportágban. Tagszervezetek javaslatai alapján – a szakszövetségekkel egyeztetve – összeállítja a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) összesített versenynaptárát,
  • Európai Egyetemek Bajnokságára indít sportoló hallgatókat közel 20 sportágban (minden páratlan évben),
  • Egyetemi Világbajnokságokra indít sportoló hallgatókat közel 20 sportágban (minden páros évben),
  • Európai Egyetemi Játékokra indít egyetemi csapatokat (minden páros évben),
  • Nyári és téli Egyetemi Világjátékokra (korábban: Universiade) indít a szakszövetségek ajánlása alapján magyar egyetemi csapatot (minden páratlan évben),
  • felsőoktatási felvételi eljárás során Egyetemi Világjátékokon és Egyetemi Világbajnokságokon elért legalább 3. helyért 20 többletpont adható. Hazai és nemzetközi egyetemi sporteredményeket a legtöbb felsőoktatási intézmény figyelembe veszi kollégiumi elhelyezés, sportösztöndíj, stb. elbírálásánál. Az eredményekről a MEFS kérésre igazolást állít ki,
  • képviseli Magyarországot a nemzetközi egyetemi-főiskolai sportszervezetekben, azok rendezvényein.

MEFS-nek összesen 35 felsőoktatási intézmény és 34 egyetemi sportegyesület, országos szinten 25 sportirodai hálózat segíti munkáját, mindösszesen 205 ezer hallgató és 40 ezer oktató, kutató és dolgozó érintettségével, melyből 98,9%-uk tanul MEFS-tag intézményben.

Alapítás, kezdetek

Több mint 150 évvel ezelőtt, 1860-ban alakult meg Európa egyik első egyetemi és társadalmi sportegyesülete, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sportegyesület, melynek jogutódja a trianoni békeszerződés után a Soproni Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (a SMAFC) lett. Jelentősége azonban a helyi jelleget nem lépte túl. Az 1870-es évektől erősödött fel az a törekvés, hogy az egyes egyetemek, főiskolák, akadémiák sportklubokat hozzanak létre, így a következő fél évszázadban a többi egyetem is felzárkózott, sorra jöttek létre az atlétikát, tornát, vívást és labdarúgást űző egyetemi vezetők és hallgatók által irányított sportklubok. 1907. március 25-én a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC), valamint a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) kezdeményezésére, tíz egyetemi és főiskolai egyesület (a nagyok közül a MAFC, a BEAC és a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, a Kassai Jogász Egyesület, a Debreceni Jogász Vívó Egylet, a Debreceni Akadémiai Atlétikai Club, a Keszthelyi Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club, és a Selmecbányai Futball és Atlétikai Club. Írásban csatlakozott az Egri Jogász és Torna és Vívó Egyesület, valamint a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia Sportegyesülete) a kontinensen elsőként, a világon másodikként hozott létre országos egyetemi/főiskolai sportszövetséget, Magyar Főiskolai Sportszövetség (MFSSz) néven.

A Magyar Főiskolai Sportszövetség elsőrendű feladatai közé tartozott az új sportágak népszerűsítése, az érdekvédelem, és a felsőoktatási intézmények sporttal kapcsolatos szemléletének formálása. Folyamatosan rendeztek egyetemi-főiskolai bajnokságokat. Az I. világháború után a hallgatók az MFSSz-en keresztül rendszeresen részt vettek a főiskolai világbajnokságokon. Az osztrák-magyar monarchia szétesésével az egész magyar társadalomnak így a testnevelés és sport szempontból is teljesen új helyzettel kellett szembenéznie. Az évtizedek során számos szervezeti formában működött; Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (MEFS) névvel 1991. szeptembere óta tevékenykedik. Tagjai nemcsak civil sportszervezetek (egyesületek, klubok), hanem felsőoktatási állami intézmények (egyetemek, főiskolák) lettek. A MEFS történelme során először 2017. január 1-én került be a sportról szóló 2004. évi I. törvénybe, mint kizárólagos szervezője a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar részvételnek és a nemzetközi egyetemi sportesemények magyarországi rendezésének, valamint a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságoknak (MEFOB).